Rasinja

Rasinja mintegy tíz kilométerre nyugatra fekszik Koprivnicától, ott, ahol a Gliboki-patak a Kalnik előhegyei közül kilép a Dráva menti síkságra. A Dráva völgye, Apatovac és Križevci közötti régi útvonalon fekvő hely már a középkorban közlekedési jelentőségre tett szert. Története ma az Óváros maradványain, a Szent Kereszt plébániatemplomon és az Inkey család épületegyüttesén keresztül olvasható ki. A Novi dvori Rasinjski 1883 és 1885 között épült; az egykori H alaprajzból két historizáló szárny maradt fenn, amelyek közül a déli neobarokk homlokzatával és saroktornyával tűnik ki. A település szélén 35 hektáros tó található, amely 1984-ben, az akkori halgazdálkodás céljára épített gát révén jött létre. Körülbelül másfél kilométerrel lejjebb, a Gliboki mentén mintegy 70 hektáron további halastavak terülnek el, amelyek gémek és más vizes élőhelyi madarak élőhelyeként ismertek. Rasinja így a település egyik oldalán az uradalmi örökséget, a másikon pedig a tó és a halastavak vízi táját kapcsolja össze, miközben a szőlőültetvények a Kalnik első lejtői felé emelkednek.

Rasinja átmeneti település a sík Podravina és a Kalnik északi lejtői között, a Gliboki-patak mellett, Koprivnicától mintegy tíz kilométerre. Az egykori uradalmi központ nyomai ma is kiolvashatók az Inkey-kastély, a park, a gazdasági épületek, a plébániatemplom és az uradalmi temető környezetében. Az Inkey de Pallin család csaknem két évszázadon át birtokolta a rasinjai uradalmat, az új kastélyt pedig 1883 és 1885 között építtette. A település identitásának másik részét a Rasinja-tó adja, egy 35 hektáros víztározó a szőlők, az erdő és a rétek találkozásánál. A kastély, a tó és a vasútállomás közelsége szokatlanul világosan összekapcsolódó történelmi, táji és közlekedési pontokat ad a kis településnek.