Kapronca

Koprivnica Podravina történelmi központja, olyan város, amelynek egykori reneszánsz védelmi rendszere még ma is kiolvasható a parkok zöld gyűrűjéből és a bástyák nyomvonalából. A legkellemesebb bevezetést az egymáshoz kapcsolódó Zrinski és Jelačić tér kínálja, amelyek mellett historizáló és szecessziós paloták, a városháza, valamint egy 1896-ból származó fa zenepavilon áll. A közeli Esterova utcában található a Szent Miklós-plébániatemplom, a Koprivnicai Városi Múzeum és a Páduai Szent Antal ferences komplexum. A ferencesek 1290 körül érkeztek Koprivnicába, a mai falazott kolostort pedig 1675 és 1685 között építették. A város egyúttal szorosan kötődik a Podravkához, a régi vágóhíd épületében működő Élelmiszeripari Múzeumhoz és a kerékpár mindennapi kultúrájához. A helyi kirándulókör Hlebinébe, a podravinai naiv művészet bölcsőjébe, a Peteranceban található Ivan Sabolić Szoborgalériába, a Šoderica-tóhoz és a Dráva vidékére vezet. Koprivnica élménye így a rendezett gyalogos belvárost, a katonai és polgári örökséget, a naiv művészetet és a podravinai konyhát ötvözi, amelyet a Pivnica Kralušban lehet megkóstolni, a helyi művészek alkotásaival díszített térben.

Koprivnica Podravina megyei központja, neve pedig a Koprivnica patakhoz kapcsolódik, amelyet már 1207-ben oklevelekben is feljegyeztek. Szabad királyi városi rangját I. Lajos 1356. november 4-i oklevelével nyerte el. A 16. század közepén megerősített kapitánysággá vált a Szlavón Katonai Határőrvidék rendszerében, a mai városi park pedig az erőd egykori árkait és sáncait követi. A történelmi városmag különösen az Esterova utcában és a Trg dr. Leandera Brozovića környékén olvasható ki. A város mai arculatát erősen meghatározza az 1947-ben alapított Podravka élelmiszeripari vállalat, míg a Budapest–Koprivnica–Zagreb vasúti kapcsolat 1870 óta működik.