Karancs

Karanac a Banszko-hegység délnyugati lejtői alatt fekszik, és Kneževi Vinogradi községhez tartozik, turisztikai arculatát azonban Baranya etnofalujaként alakította ki. Nyolc utcája még mindig összeköti a házakat, udvarokat és mezőgazdasági gazdaságokat Baranya szőlőtermő tájával. A legismertebb cím a Kolodvorska 99 alatt található, ahol az Ulica zaboravljenog vremena hét régi pajtát foglal magában szövő-, asztalos-, fazekas- és kádárműhellyel, borbélyüzlettel és a „Pod kruškom” vendéglővel. A gyűjteményt keskeny nyomtávú vasúti kocsi, malom, kovácsműhely és egy egykori jégverem egészíti ki; 847 tárgyát 2023 szeptemberében bejegyezték a kulturális javak nyilvántartásába. A falu szakrális örökségéhez tartozik az 1830-ban emelt Szent Donát katolikus templom, valamint a Kolodvorska 104. szám alatt álló, 1808 és 1816 között épült, védett Református Keresztény Templom. A Szent Donát-templomban Josef Angster 1882-ben készített orgonája található, amelyet 1917-ben helyeztek el a karzaton. Karanac ezért nem csupán a látogatók számára létrehozott díszlet, hanem olyan falu, ahol néhány szomszédos utcán belül megismerhetők Baranya kézműves hagyományai, vallási öröksége és a kortárs falusi turizmus.

Karanac identitása nem egyetlen monumentális épületből fakad, hanem a falu élő kapcsolatából a baranyai mezőgazdasággal és a hagyományos építészettel. A település a Kneževi Vinogradi község második legnagyobb települése, és a mai község többi településétől eltérően egykor a dardai uradalomhoz tartozott. A szőlőültetvények történelmileg Karanac határának jelentős részét foglalták el, a legeltetésre alkalmas rétek, valamint olyan kézművesek munkája mellett, mint a kádárok, cipészek és esztergályosok.