Martijanec

Martijanec kis település Podravinában és a község központja, a Varaždin–Koprivnica közút és vasútvonal mellett, Ludbregtől mintegy hét kilométerre északnyugatra. A település arculatát erősen meghatározza az 1775-ben elkészült Szent Márton-plébániatemplom, valamint a 18. századi, barokk-klasszicista Patačić–Rauch-kastély. A birtokot és a plébániát először 1259-ben említik, míg a környék halomsírjai és urnaleletei jóval régebbi megtelepedésről és a Martijanec–Kaptol-kultúráról tanúskodnak. Martijanec egykori erődjében 1527-ben halt meg a megsebesült Krsto Frankapan Modruški herceg, a kastélyt pedig később a Gotal, Patačić és Rauch családok formálták. A település ezért kis területen is szokatlanul sokrétű történelmi metszetet kínál: az őskori sírhalmoktól a középkori plébánián át a nemesi parkig. A község tágabb vidéke a Plitvica és a Dráva menti síkságtól a Kalnik-hegység lankáiig húzódik, így Martijanec meglátogatása összeköthető egy rövid autóúttal vagy sétával a ludbregi Podravinában. Varaždin mintegy tizenöt kilométerre nyugatra fekszik, a D2-es főút és a vasútállomás pedig praktikus kapcsolatot biztosít a két közeli várossal.

Martijanec történelmi központját az 1775-ben épült késő barokk Szent Márton-templom és a régi út tengelyétől délre, parkban álló Patačić–Rauch-kastély alkotja. A templom az 1259-ben már feljegyzett plébánia örököse, a kastély pedig már a 18. században létezett, mai formáját a Rauch család átépítései után nyerte el. Martijanec vidéke adta nevét a Martijanec–Kaptol régészeti kultúrának, amely a korai vaskor nagy halomsírjaihoz kapcsolódik. A régészet, a nemesi történelem és Podravina vidéki tájának e kombinációja megkülönbözteti a települést a közeli nagyobb városi úti céloktól.