Légrád

Legrad a Dráva jobb partján fekszik, a Mura torkolatának közelében, Koprivnicától mintegy 15 kilométerre északra. Két nagy folyó közötti fekvése meghatározza táját, kirándulóhelyeit és különleges történelmét: a Dráva medrének megváltozása után a település a folyó podravinai oldalára került, noha 1918-ig a magyarországi Zala vármegyéhez tartozott. Közvetlenül a település mellett terül el a Veliki Pažut különleges madártani rezervátum, a Mura új Drávába torkollásával, fűz- és nyárfaerdőkkel, valamint folyami szigetekkel. A Halasz Csardánál található régi torkolatnál kilátó és tanösvény várja a látogatókat, a Šoderica-tó pedig a község legfontosabb fürdő- és rekreációs területévé fejlődött. Legradban kiemelkedik a késő barokk Szentháromság-templom, amely 1784-ig épült, valamint egy 18. századi képoszlop-csoport. A település egykor a Zrinski család oszmánellenes támaszpontja, szabad vásárhely, továbbá a hajósok, csizmadiák, takácsok és molnárok céhének központja volt. A mai látogatás akkor a legteljesebb, ha Legrad egyházi és kereskedelmi történelmét kerékpározással, madármegfigyeléssel és a két folyó torkolatánál tett sétával kapcsoljuk össze.

Legrad drávai podravinai település, amelynek hovatartozását örökre meghatározta a folyó medrének 1710. évi nagy változása: az északi kanyarulat átvágásával a település Međimurjéből a jobb partra, Podravinába került. Korábban Legrad a Zrinski család előretolt erődje volt a Mura és a Dráva összefolyásánál. Nikola Šubić Zrinski kezdte meg bővítését, Juraj IV. Zrinski pedig 1567 és 1572 között befejezte a védelmi együttest. A Međimurjei Katonai Határvidék részeként az erőd az oszmán betörésektől védte a megközelítési útvonalakat, és a 16. század végén a Legradi Katonai Határvidék székhelye lett.