Drenye

Drenje a Krndija-hegység keleti nyúlványain fekszik, azon az úton, amely Đakovót a szőlőtermő Mandićevaccal és a Borovik-tóval köti össze. A mai település jellegzetes szlavóniai, utcás falu: a főút mentén két utca, emellett két mellékutca és két sikátor húzódik. A név a húsos somhoz kapcsolódik, a település története pedig legalább egy 1406-os oklevélig vezethető vissza, amely a Drenjsko brdo nevű dombot említi; egy 1434-es dokumentum Drenjét püspöki birtokként jegyzi. A központban Szent Mihály plébániatemploma áll, az azonos nevű község területén található számos egyházi épület egyike. A falu fekvése jól szemlélteti az átmenetet a đakovói síkság és a Krndija dombjai, illetve erdei között. Kiránduláshoz a Mandićevac és a Borovik-víztározó felé vezető út a legérdekesebb: a víz mellett sétálni, az erdőben időzni és kempingezni is lehet. Drenje körülbelül 15 kilométerre fekszik Đakovótól, ezért a látogatás összeköthető a đakovói katedrálissal és az 1506-ban alapított Állami Ménessel. Az Arriva 2026-os buszjegyei megerősítik a Drenje–Đakovo útvonalat, Borovik és a kisebb községi települések bejárásához azonban praktikusabb az autó vagy a kerékpár.

Drenje átmeneti helyet foglal el a đakovói síkság és a Krndija keleti lejtői között, közúton mintegy tizenöt kilométerre Đakovótól. A település szerkezete jellegzetesen szlavóniai maradt: két utca követi a főutat, kettő oldalirányban helyezkedik el, a falut pedig két sikátor egészíti ki. A név a húsos som fájához kapcsolódik, az 1406-os oklevelek a Drenjsko brdo nevű dombot említik, egy 1434-es bejegyzés pedig Drenjét püspöki birtokként tünteti fel. A község mai közigazgatási központját Szent Mihály temploma jelöli, a falun átvezető út pedig Mandićevac szőlői és Borovik erdős területe felé folytatódik.