Cestica

Cestica Horvátország legészaknyugatibb részén fekvő határ menti település, ahol a Dráva menti varaždini síkság találkozik a szlovén határ felé húzódó szőlőültetvényes dombokkal. A település nevét a Ptuj–Eszék közötti régi római úttal hozzák kapcsolatba, miközben a régi térképeken a mai Horvátország területére való belépésénél az ókori Ramista jelenik meg. A vidék arculatát a Dráva, az Ormoži-tó és a Szlovénia felé vezető két közúti határátkelő, Dubrava Križovljanska és Otok Virje formálja. Cestica tágabb környékének legjelentősebb kulturális tájékozódási pontja Križovljan-grad, egy barokk kastély, amelynek magja egy régebbi várból származik, és amelyet a Bakić család 1752 után alakított át. A kastély és a hozzá tartozó park Z-853 számon védett kulturális érték. A közeli Babinecben az 1658-ban készült Szenvedő Jézus kőoszlopa őrzi a Babnik név régi alakját. Cestica ezért nem klasszikus városi úti cél, hanem kiindulópont a Dráva menti síkság, a történelmi közlekedési útvonalak és a horvát–szlovén határ menti települések nyugodt felfedezéséhez.

Cestica olyan tájhoz tartozik, ahol a Dráva síksága, a művelt területek, valamint szőlőkkel, erdőkkel és patakvölgyekkel borított dombok váltják egymást. A község területe Szlovénia mentén, Zavrč, Gorišnica és Ormož szomszédos települései között húzódik, Cestica települése pedig a D2-es főút mellett alakult ki. A helyi arculatot erősen meghatározza a határ: a Dráván egykor működő komp Dubrava Križovljanskának a Brod nevet adta, a régi átkelő pedig később fontos közúti összeköttetéssé vált. A folyótól nem messze fekvő Križovljan-grad ezt a közlekedési tájat Varaždin megye nemesi örökségével kapcsolja össze. Régebbi, négyszögletes magja és két barokk szárnya megkülönbözteti a Cestica főútjai mentén sorakozó falusias épületektől.