Babagerenda

Babina Greda a županjai Szávamelléken fekszik, a szlavóniai síkság, erdők és a Száva árterülete között. A falut erősen meghatározzák a lovak: 1780 körül a kevés ménteleppel rendelkező határ menti település egyike volt, a lipicai lovak komolyabb szelektív tenyésztése pedig 1936-ban kezdődött. A Babina Greda-i Lótenyésztő Egyesület 1942 óta működik, és megszervezi a „Fehér lovak” elnevezésű rendezvényt, ahol díszes fogatokat, tekličko lovaglást, paliján való hajtást és a kocsik összeállításának egykori mesterségét mutatják be. Babina Greda tájának különlegességei voltak a „stanovi”, a falun kívüli, állatokkal és gazdasági épületekkel rendelkező külterületi birtokok; életüket a Régi idők találkozói elevenítik fel. A szakrális központ a 19. századi Szent Lőrinc-templom, a középkori múlt nyoma pedig az egykori Kostroman erődjének helyéhez vezet, mintegy 3,5 kilométerre délre a falutól. Babina Greda azoknak a látogatóknak ajánlható, akiket a lipicai lovak, a sokác hagyományok és a Szávamellék tája érdekel, különösen a helyi lótenyésztési rendezvények idején.

Babina Greda nem csupán egy nagy posavinai falu, hanem olyan közösség is, amelynek arculatát és hagyományait az állattartás, a lótenyésztés és az elszigetelt „stanokban” folytatott élet alakította. Az erdők a község területének 17,81 százalékát foglalják el, a Száva árterei pedig a županjai Posavina ezen részére jellemző mocsári növény- és állatvilág fennmaradását segítik. A lipicai ló a falu jól ismert jelképe: az első fajtatiszta mén 1936-ban érkezett Kutjevóból, a helyi lótenyésztő egyesület pedig 1942-ben alakult meg. A térség történelmi mélységét Kostroman adja, egy egykori erőd és Szent Dénes-templom helyszíne, mintegy 3,5 kilométerre a mai településtől délre. Magában a faluban a hagyományt a Szent Lőrinc-templom, az etnográfiai gyűjtemények, valamint a lovaknak és a sokác szokásoknak szentelt rendezvények őrzik.