Dobrinj

Dobrinj azért különbözik Krk legtöbb ismert településétől, mert nem közvetlenül a tengerparton fekszik. Óvárosa egy mintegy 200 méterrel a tenger fölé emelkedő dombon található, és a Soline-öböl felé néz, így a látogatás természetesen kapcsolja össze a sziget belsejében fekvő kőtelepülést a néhány kilométerrel lejjebb található fürdőhelyekkel. Szent István plébániatemplomát már 1100-ban említik, és egy Paolo Venezianónak tulajdonított, 14. századi antependiumot őriz. A Place fölött áll a Szentháromság-kápolna, míg a glagolita hagyomány Dobrinjnek különleges helyet biztosít Krk kultúrtörténetében. A tengerhez Soline, Klimno és Čižići felé kell leereszkedni; Melina térsége sekély partjáról és a fürdőzők által hagyományosan használt sötét iszapjáról ismert. A magasban fekvő történelmi központ és a zárt öböl közötti különbség éppen a látogatás legfőbb értéke. Dobrinj nem a parti sétányon való gyors áthaladás helye, hanem a szakrális örökség, a dombról nyíló kilátás és a Krk északkeleti részének teljesen eltérő tengerparti tájához vezető rövid autóút kombinációjáé. Az öbölre nyíló kilátás segít megérteni ezt a térbeli kapcsolatot, mielőtt autóval leereszkednénk a partra.

Dobrinj Krk szigetének belsejében található történelmi településközpont, egy mintegy 200 méter magas dombon. A 12. századi Szent István-plébániatemplom körül alakultak ki a település kőházai és szűk utcái. A számos glagolita felirat Dobrinjt a sziget egyik fontos glagolita központjává teszi. A történelmi központban található Egyházi Múzeum és Néprajzi Múzeum kiegészíti a templom és a terek bejárását. A tengerparti Šilóval ellentétben Dobrinj a magaslatról a Soline-öböl és települései felé nyílik.