Sukošan

Sukošan Zadar-tól tizenegy kilométerre délkeletre, egy széles öböl partján fekszik, amely évszázadokon át kapcsolatban állt a mezőgazdasági hátországgal és a zadari nemességgel. A legszokatlanabb történelmi maradvány az öbölben található kis szigeten áll: a zadari érsekek Palac néven ismert nyári rezidenciájának romjai a sekély vízben elkülönülve maradtak fenn, és a település jellegzetes látványát adják. A központban Szent Cassianus plébániatemploma található, míg Szent Márton temploma és a Gospa od Milosti temetőkápolna további látnivalók. A középkorban Sukošan a zadari körzet része volt, az oszmán betörések idején pedig védelmi szerepet töltött be. A mai hajózási arculatot erősen meghatározza a Sukošan és Bibinje között található D-Marin Dalmacija, a horvát tengerpart egyik legnagyobb marinája. A strandokról és a rendezett parti területekről a zadari szigetekre nyílik kilátás, Zadar pedig elég közel van egy esti vagy félnapos kiránduláshoz anélkül, hogy szállást kellene váltani. Sukošan hátországa hagyományosan a zöldségtermesztéshez kapcsolódik, ezért a turistapart mögött gyorsan kertekből és megművelt földekből álló táj következik, amely megmagyarázza a település régebbi gazdasági képét.

Sukošan település és kis kikötő a Zlatna luka öbölben, Zadartól tíz kilométerre délkeletre, ahol a megművelt földek a tenger felé ereszkednek. Mai arculatát a Zlatna lukában található Marina Dalmacija és a Tustica természeti komplexum felé folytatódó partvidék alakítja. A település régebbi rétege a Szent Cassianus-templomnál olvasható le, amelyet 1396-ban említenek, és 1642-ben alakítottak át, valamint a Sukošani-öbölben található Palacnál. Ezt az érseki nyári rezidenciát Mafej Valaresso építtette 1470-ben; egykori komplexumának romjai ma láthatók a sekély vízben.