Blato

Blato Korčula nyugati részének belsejében fekszik, Vela Luka, valamint Prigradica, Prižba és Gršćica tengerparti öblei között. A település fő tengelyét különösen az 1911-ben ültetett, csaknem egy kilométer hosszú hársfasor teszi jellegzetessé, amely ritka városi motívum a dalmát szigeteken. A történelmi központban kiemelkedik a Mindenszentek plébániatemploma, az Arneri-kastély helytörténeti múzeumával és a kőházak sora. Blato ápolja a kumpaniját, a díszes népviseletben előadott hagyományos kard­táncot, a helyi lumblija édesség pedig szorosan kapcsolódik Blato hagyományaihoz és Mindenszentek ünnepéhez. A környező földeken szőlőt, olajbogyót, fügét és más mediterrán növényeket termesztenek. A tenger nem a település központjában található: az északi Prigradicáig körülbelül négy, a déli Prižbáig és Gršćicáig körülbelül öt kilométer a távolság. Blato ezért másfajta korčulai élményt kínál, mint a tengerparti városok, az itteni hangsúly a sziget belsején és a helyi szokásokon van. A központi korčulai mező és a nyugati part közötti fekvése magyarázza, miért Vela Luka, Prigradica és a déli öblök voltak évszázadokon át Blato természetes kijáratai a tengerhez.

Blato nem tengerparti központ, hanem Korčula nyugati részének termékeny völgyében fekvő régi szigeti település, miközben a község területe északon Prigradicáig, délen pedig Prižbáig, Gršćicáig, Karbuniig és Triportig ereszkedik. Ez az elrendezés magyarázza a település kettős jellegét: a kőházak, a mezőgazdaság és a társadalmi élet Zlinje körül összpontosulnak, míg a fürdőhelyek és a turisták szálláshelyei a tengerparti öblökben szétszórva találhatók. Blato sajátosságát különösen a Kumpanija lovagi egyesület, a helyi beszéd és a Mindenszentekhez kapcsolódó hagyományos sütemény, a lumblija adja. Az olajfaligetek, szőlőültetvények és helyi műhelyek nem díszletként szolgálnak, hanem élő kapcsolatot jelentenek Blato belseje és mintegy 40 kilométer hosszú partvidéke között.