Dörnye

Drnje podravinai település és községközpont, Koprivnicától nyolc kilométerre északkeletre, 127 méteres tengerszint feletti magasságban, a Dráva mellékfolyója, a Gliboki-patak partján, Botovóval szemben. A központot a 19. századi Szűz Mária születése plébániatemplom határozza meg. A település közlekedési arculatát a Rijeka–Zágráb–Koprivnica–Drnje–Botovo–Zákány–Budapest vasútvonal alakította; az ezen a vidéken áthaladó szakaszt 1870-ben helyezték üzembe, ekkor épült meg a drnjei állomás is. A drnjei Podravina Drnjét, Botovót és Torčecet foglalja magában Horvátország és Magyarország találkozásánál. A Koprivnica–Drnje–Gola út az 1982-ben megnyitott nemzetközi határátkelőhöz vezet, míg a Đelekovecen és Torčecen át vezető regionális út Međimurjét Sigetec, Hlebine és Novigrad Podravski településeivel köti össze. A drnjei plébániát 1334-ben említik először, 1501-ben pedig Torčecből a mai településre helyezték át. A 2025/2026-os menetrendben néhány, Koprivnicában végződő vagy onnan induló vonat útvonalát Novo Drnjéig meghosszabbították. Az újonnan épült Novo Drnje állomás a Križevci–Koprivnica–államhatár szakasz korszerűsítésének része.

Drnje identitását a Dráva, a Magyarország felé fennálló határhelyzet és az 1870-ben megnyitott vasút alakította. A település annak a községnek a közigazgatási központja, amelyhez Botovo és Torčec is tartozik, a közeli Koprivnica pedig erősen meghatározza a lakosság mindennapi kapcsolatait. A Szűz Mária születése-templom az egykori Határőrvidékre emlékeztet: az 1845–1846-ban épült mai templom homlokzata fölött harangtorony áll, szentélye lekerekített, és az előző templomból származó barokk szobrot őriz. A helyi írásos örökséget a Drnjei énekeskönyv képviseli, egy kézirat, amelynek legnagyobb része 1687-ig készült el, és amelyet ma a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár kéziratgyűjteményében őriznek.