Décseszentpál

Ferdinandovac szabályos alaprajzú podravinai település Koprivnica-Križevci megye délkeleti részén, mezőgazdasági földek, tölgyerdők és a Dráva menti füzesek között. Városi hálózata nem véletlenül alakult így: az új település építése 1844-ben, V. Ferdinánd császár parancsára kezdődött, szabályos utcákkal és terekkel, amelyek ma is megkülönböztetik a környező szétszórt falvaktól. Központjában a neobarokk Szent Ferdinánd király-templom áll, a Trg slobode pedig a folyóvidék felé vezető kiindulópont. A legkézzelfoghatóbb gyalogos útvonal a Szent Miklós szellemi-ökológiai-oktató ösvény, egy 14,5 kilométeres körút, amely Ferdinandovac központját, a Dráva menti Poljic területet, Szent Miklós szobrát és a Szent Ferdinánd-templomot kapcsolja össze. A községen áthalad a Drava Route is, egy könnyű podravinai kerékpárút a Trg slobode pihenőhelyével. Művészeti kiránduláshoz három kilométert kell megtenni Batinske felé, ahol az Ivan Lacković festőhöz és Ljubica Matulec szobrászhoz kapcsolódó helytörténeti galéria található. Ferdinandovac így három világos rétegen keresztül ismerhető meg: a 19. századi tervszerű településen, a podravinai naiv művészeten és a füzesekkel szegélyezett drávai mellékágakon keresztül.

Ferdinandovac mai tervszerű szerkezetét 1844-ben kapta, amikor V. Ferdinánd parancsára megkezdődött a szabályos utcákkal és terekkel rendelkező település építése. Ez a geometria a Trg slobode környékén és a neobarokk Szent Ferdinánd király-templom körül teljesedik ki, amelyről a központ könnyen felismerhető. A Dráva felé a szabályos utcarácsot füzesek, mellékágak és a Poljic terület váltja fel. A központtól három kilométerre fekvő Batinske helytörténeti galériája a vidék művészeti kapcsolatát őrzi Ivan Lacković festővel és Ljubica Matulec szobrásszal. Ferdinandovac ezért más identitású, mint a tipikus lineáris podravinai falu: a császári terv alapján kialakított központ közvetlenül a vad folyópartba folytatódik.