Csepin

Čepin nagy szlavóniai település, 10–11 kilométerre Osijektől délnyugatra, az Osijek környékét Đakovóval és Strizivojna-Vrpoljéval összekötő út és vasútvonal mentén. Arculatát a termékeny síkság, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar formálta, amelyből különösen kiemelkedik a čepini olajgyár. Történelmi központját az Ulica kralja Zvonimira utcában érdemes keresni, ahol a késő barokk Szentháromság-templom és az Adamović Čepinski és Mihaljević családok 19. század első felében épült klasszicista kastélya emelkedik ki. Az 1769-ben befejezett templom Joseph Jacobi bécsi festő 1773-ban készült Judit és Holofernész című oltárképét őrzi. Čepin vidéke sokkal távolabbi múltba nyúlik vissza: az Ovčara–Rozingova pustara, Bare, Klenje és Selište lelőhelyeken neolitikus település nyomaira bukkantak. A mai Čepin egyben annak a közösségnek a települési központja, amelyhez Beketinci, Čepinski Martinci, Čokadinci és Livana tartozik. Osijek közelsége miatt Čepin praktikus kiindulópont egy rövid örökségtúra, a szlavóniai táj és a regionális központba tett kirándulás összekapcsolásához.

Čepin síkságon fekszik, mintegy 94 méterrel a tengerszint felett, északon a Dráva vidéke, délen pedig a Vuka között. A település szorosan kapcsolódik a 10–11 kilométerre fekvő Eszékhez, ugyanakkor a környező gabona- és iparinövény-földek, valamint az állattenyésztés révén megőrizte jellegzetes mezőgazdasági karakterét. Čepin községet 1993. április 29-én alapították; székhelyén kívül Beketinci, Čepinski Martinci, Čokadinci és Livana tartozik hozzá. A település mai, elnyújtott szerkezetét az egykori Eszék–Slavonski Šamac közlekedési útvonal határozza meg, míg a nyugati elkerülőút csökkentette az átmenő forgalmat a településen. Helyi tájékozódási pont a Szentháromság-templom, az Adamović–Mihaljević-kastély és az Állami Hidrometeorológiai Intézet radarközpontja.