Szircs

Sirač nyolc kilométerre délre fekszik Daruvartól, ott, ahol a Bijela és a Pakra folyók kilépnek a Papuk és a Ravna gora hegységeiből. A település a forrásokban 1242-ben Zirch néven jelenik meg, történelmi központját pedig a Bijela jobb partján álló Óváros maradványai határozzák meg. A kőből épült erőd Sirač központjában egy szurdokot foglal el; részben megmaradt északi fala négy méter magas, két méter széles és tizennégy méter hosszú. Az 1908-ban épült Mária látogatása-plébániatemplom és a Sirači Védők parkja a bejárás további fontos pontjai. A község tágabb területéhez tartozik Željnjak romja, a Szent Margit-bencés kolostor maradványa és a Pakra kolostoregyüttes. Sirač erős kőfaragó hagyományokkal rendelkezik, amelyek a környező kőbányákhoz kapcsolódnak; a vízfolyások és erdős lejtők menti fekvése pedig a közeli gyógyhelytől, Daruvartól eltérő karaktert ad neki. A látogatást a legegyszerűbb rövid történelmi központi sétaként megtervezni, amelyet a Bijela menti séta és a Papuk peremén található helyszínekhez tett kirándulás egészít ki.

Sirač a Bijela folyó mellett, a Papuk-hegységből való kilépésénél fejlődött ki, Daruvar pedig mindössze nyolc kilométerre fekszik észak felé. A Zirch nevet 1242-ben jegyezték fel, míg a mai Sirač forma 1390-ben jelenik meg. A kőbányák, a mészégető és a dolomit feldolgozása alakították a település újabb gazdasági arculatát, így a folyó fölötti kőerőd nem Sirač egyetlen kapcsolata a helyi kőzettel. A központban a történelmi rétegek az Óváros maradványai, a Boldogságos Szűz Mária látogatásának temploma és a 2005-ben megnyitott Védők parkja között olvashatók ki.