Szentilona

Šenkovec međimurjei település és községközpont Alsó-Muraközben, Čakovectól három kilométerre északra. 171 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a községhez pedig Šenkovec mellett Knezovec is tartozik. A település történelmi súlypontja nem a mai központban, hanem a Sveta Jelena lelőhelyen található, amely egykor önálló település volt. Itt áll Szent Ilona kápolnája, egy nagyobb pálos kolostoregyüttes egyetlen látható maradványa. A kápolna körüli terület alatt a kolostor, a templomhajó és a Zrinski-mauzóleum régészeti maradványai találhatók. A kápolna a késő gótika középkori falfestményciklusát őrzi, a községi leírás pedig a freskókat a 14. század nyolcvanas éveire datálja. A mauzóleum a Zrinski család tagjainak temetkezési helye volt, Nikola Šubić Zrinskivel kezdődően. A Međimurje Čakovec Múzeum őrzi sírjának fedőlapját. Az együttes nemzeti jelentőségű, egyedi kulturális műemlék, és a Međimurje Čakovec Múzeum tulajdonában van. A pálos örökség, a Zrinskiek és a fennmaradt kegyhely kapcsolata Šenkovec jellegzetes történelmi identitását adja.

Šenkovec arculatát erősen meghatározza a Jelenska utcában található Sveta Jelena-komplexum, ahol az egykori pálos templom fennmaradt szentélyét a mai kápolnává alakították. A föld alatt a kolostor, a templomhajó és a Zrinskiak sírboltjainak régészeti maradványai találhatók, így a lelőhely Međimurje pálos és Zrinski történelmét kapcsolja össze. A pálos rend feloszlatása után a komplexum 1786-ban vallási-jogi alapítványhoz került, majd a Knežević család 1802-ben megkapta, és kastéllyá alakította; ekkor lebontották a templomhajót és a Zrinski-kápolnát. A Szent Ilona-kápolna Z-911 jelzéssel védett kulturális érték, míg a Međimurjei Múzeum a múzeumi bemutatásban részesülő és régészetileg feltárt lelőhelyet kezeli. A fennmaradt kápolna és a láthatatlan alapfalak együttese teszi Sveta Jelenát Šenkovec történelmi központjává.