Pozsegaszentpéter

Kaptol a Papuk déli lejtőin fekszik, Požegától 11 kilométerre északkeletre, a Požegai-medence szőlői és mezőgazdasági területei között. A település központját a Kaptoli Óváros uralja, egy késő gótikus–reneszánsz erődítmény szabálytalan hatszögletű alaprajzzal, tornyokkal és az egykor a Bistra-patak vizével telt védőárok nyomaival. A kastélyt a požegei káptalan védelmére emelték, majd az oszmán időszak után nyugati részébe barokk Szent György-templomot illesztettek. Kaptolnak sokkal régebbi történelmi rétege is van: Čemernica és Gradci lelőhelyein a korai vaskorból származó halomsíros temetőket tártak fel. A hozzávetőleg Kr. e. 650–550 közé keltezett sírok grafitált kerámiát, ékszereket, lószerszámokat, fegyvereket és a helyi elithez kapcsolódó gazdag mellékleteket tartalmaztak. A hallstatti lelőhelyek, a középkori erőd és a papuki táj együttese miatt Kaptol rövid sétával is megismerhető: a bejárás a falak között kezdődik, és a Papuk lejtőire nyíló kilátással zárul.

Kaptol arculatát kis területen két nagyon különböző korszak alakítja: a Čemernicán és Gradcin található, korai vaskori fejedelmi sírok, valamint a požegei káptalan megerősített székhelye a település központjában. A halomsírokban urnákat, geometrikus díszítésű, grafittal bevont edényeket, ívfibulákat, többfejű tűket, lószerszámokat és fegyvereket találtak. Az Óvárost szabálytalan hatszögletű alaprajza, falai, tornyai és a Bistra menti egykori árok alapján lehet felismerni. Rendeltetése egyházi és védelmi együttesből oszmán közigazgatási központtá változott, majd az oszmánok távozása után a falak mellett felépült a Szent György-templom.