Gara

Gorjani Đakovótól nem messze fekvő szlavóniai település, amelynek identitása legvilágosabban a királynők, vagyis a ljeljék évenkénti tavaszi felvonulásában ragadható meg. Pünkösd napján a királyokra és királynőkre osztott lányok végigvonulnak Gorjani utcáin; a királyok kardot és virággal díszített férfikalapot, a királynők pedig fehér koszorút viselnek. A felvonulást 2009-ben felvették az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Gorjani így nem csupán történelmi emléket, hanem nemzetközileg elismert élő hagyományt is őriz. A helyi örökséghez tartozik a Háromkirályok-kápolna is, egy 15. századi épület, amely később Jajić bég tornyaként szolgált, majd 1837-ben kápolnává alakították. Szent Jakab apostol plébániatemploma a pünkösdi felvonulás kiindulópontja, a mise és a templom előtti kóló után. Gorjani a nagyhatalmú középkori Gorjanski család székhelye volt, a közeli Garov dol pedig az 1386-os csatához kapcsolódik. A mai látogatás így Szlavónia vidéki táját, a szakrális építészetet és azt a hagyományt kapcsolja össze, amelyet a helyiek 2002 óta ismét előadnak a faluban.

Gorjani nemcsak a ljeljék helyszíne, hanem a Gorjanski nemesi család történelmi székhelye is volt; a családnak a középkorban Szlavóniában és Magyarországon is voltak birtokai. A rétegzett múlt nyomai különösen a Háromkirályok-kápolnán láthatók: a 15. századi épület később Jajić bég tornya lett, mai szakrális formáját pedig 1837-ben nyerte el. Szent Jakab apostol plébániatemplomában klasszicista szellemben készült tárgyakat őriznek. A falu központi jelképe mégis a ljeljék pünkösdi felvonulása, amelyet 2002-ben újítottak fel, 36 év után, amikor a hagyományt nem mutatták be Gorjani utcáin.