Beljevina

Beljevina Đurđenovaci község tizennégy településének egyike, a kelet-szlavóniai Osijek-Baranya megye nyugati részének sík mezőgazdasági területén fekszik. A falut a község központjával közvetlenül a 3,44 kilométer hosszú Ž4073 megyei út köti össze, a másik oldalon pedig a Beničanci és Feričanci közötti útvonalat jelentő Ž4058-hoz csatlakozik. Ez az úthálózati geometria magyarázza Beljevina mindennapi orientációját Đurđenovac felé, valamint a Bokšić, Feričanci és a D2-es állami út irányába vezető egyszerű továbbhaladást. A területrendezési terv a 2001-es népszámlálás alapján Beljevinában négyzetkilométerenként 71 lakost emel ki, ami számottevően magasabb több szomszédos községi falu sűrűségénél. A település mellett külön helyi temetőt tartanak nyilván, miközben a szántóföldek, vízelvezető árkok és mezei utak szabályos vonalai feltárják a körnő táj termelő jellegét. Beljevina ezért nem zsákutcában fekvő, elszigetelt településrész, hanem tömör szlavóniai falu a đurđenovaci központ és a község nyugati ága közötti rövid közlekedési kapcsolat mentén. Mai térbeli identitása éppen az út mentén álló házak, a nyílt művelt területek és a helyi közigazgatási központtal fennálló közvetlen kapcsolat viszonyából olvasható ki.

Beljevina identitását a Đurđenovac községhez való tartozása és az Eszék–baranyai megye nyugati részén elfoglalt helye határozza meg. A település mintegy 10,7 négyzetkilométeren terül el, és körülbelül 105 méterrel fekszik a tengerszint felett. A Szent Márton-templom Beljevinát a bokšići Szent Péter apostol-plébániához kapcsolja, ezért a helyi búcsút november 11-én tartják. A futballpálya és az egykori NK Zagorac a falusi sport mindennapi életben betöltött fontosságára emlékeztet. Beljevina ezért inkább a Našice környéki hátország nyugodt bejárására és a helyi élet megismerésére alkalmas, mint nagy műemlékek egész napos meglátogatására.