Bakva

Špišić Bukovica Viroviticától nyolc kilométerre északnyugatra fekszik, ott, ahol a síkság fokozatosan átadja helyét a Bilogora szőlőinek és erdeinek. A település a község központja, amely gabona, dohány, szőlő és kamilla termesztéséről ismert; a gyógynövények éppen a Kuća čaja – Oaza mira látogatóközpontban kaptak korszerű értelmezést. A központban a tea témája kóstolóhelyiségekkel, múzeumi tartalommal, olvasóteremmel, oktatóteremmel és szuvenírbolttal kapcsolódik össze. Špišić Bukovica régebbi örökségéhez tartozik Ladislav Špišić 1785-ben épült kúriája és Keresztelő Szent János plébániatemploma, miközben a történelmi források a települést már 1394-ben Bakva néven említik. A község területe a Bilogora lejtőitől a mezőgazdasági síkságon át a Dráváig húzódik, ezért a település identitása nem szűkíthető le egyetlen tipikus szlavón falura. Špišić Bukovica leginkább Viroviticából induló egynapos kirándulásra alkalmas, teázással, rövid központi sétával és a Bilogora peremén fekvő szőlők felé vezető autózással.

Špišić Bukovica a virovitica-i síkság és a Bilogora találkozásánál fejlődött ki, mintegy 130 méteres tengerszint feletti magasságban. Mai neve a Špišić nemesi családhoz kapcsolódik, amely 1749-ben kapta meg a birtokot, és a 18. század végén kúriát emeltetett. A település mezőgazdasági jellegét jól mutatja a síksági dohány- és kamillatermesztés, valamint a bilogorai lejtők szőlői és gyümölcsösei. Ladislav Špišić kúriája a Vinogradska utcában, a plébániatemplom, a temetőkápolna, a régi iskola és a múzeumi gyűjtemény a községi tervezési dokumentumokban védelemre javasolt örökségként szerepelnek. A település új jelképévé a Kuća čaja vált, amely a helyi gyógynövénytermesztést látogatói és oktatási tartalommá alakítja.