Zagorska Sela

Zagorska Sela a Krapina-zagorjei megye legnyugatibb részén, a Sutla folyó és a szlovén határ mellett fekszik. A település egyben annak a községnek a székhelye, amely további tizenkét falut foglal magában, köztük Miljanát, Bojačnót, Poljana Sutlanskát és Luke Poljanskét. Sela községe már 1886-ban létezett, Zagorska Sela községét pedig 1952-ben szervezték újjá. A helyi identitást a Sutla völgye, a határ menti dombok és a szakrális örökség határozza meg, miközben a községi látnivaló-jegyzék kiemeli a Špičak régészeti lelőhelyet és a 17. századi Szent Márton-kápolnát Bojačnóban. A folyó mentén húzódik a Sutla – az egészség forrásainak völgye turisztikai övezet horvát része, amely Zagorska Sela és a szlovén Podčetrtek megállapodásával jött létre 2000-ben. A határon átnyúló fekvés lehetővé teszi, hogy a falvakat Kumrovec, Miljana és a szlovén termálvidék felé kapcsolják, ugyanakkor a látnivalók több településen oszlanak meg. Tömegközlekedés van, de egyes járatok az iskolai tanításhoz igazodnak. Špičak, a Sutla völgye és a távolabbi kápolnák bejárásához ezért praktikusabb az autó, mint egyetlen buszjáratra hagyatkozni.

Zagorska Sela a Sutla határfolyó horvát oldalán fejlődött ki, egy tizenhárom szétszórt településből álló községben. A Sutla folyó itt nem csupán természetes határ: 2000 óta a Sutla – az egészség forrásainak völgye turisztikai övezeten keresztül összeköti a községet Podčetrtekkel. A település közigazgatási története az 1886-os Sela községig követhető vissza, a mai községi egységet pedig 1952-ben alakították újjá. A község a helyi látnivalók között a Špičak régészeti lelőhelyet, Bojačnóban pedig a 17. századi Szent Márton-kápolnát említi. Zagorska Sela központja ezért egy szélesebb völgyekből, dombokból, kápolnákból és kis falvakból álló mozaik bejárásának kiindulópontja, nem pedig városi látnivalók sorával rendelkező, összpontosult történelmi központ.