Lobor

Lobor az Ivanščica déli lejtőin fekszik, Zágrábtól mintegy 50 kilométerre északra, a szentélyekkel, várakkal és régészeti rétegekkel jellemzett Hrvatsko zagorje táján. A legfontosabb úti cél a Hegyi Szűzanya-templom, amelyet a település fölötti földvárra építettek, és barokk cinktor vesz körül. A mai, barokkosított gótikus templom jóval régebbi szakrális épületek fölött áll, a fennsíkon feltárt leletek pedig a bronzkortól a késő ókoron át a kora középkorig követik nyomon az életet. Több mint húsz év régészeti kutatása a régi horvát fonatos díszítés eddig ismert legészakibb leletét is feltárta, ezért Lobor Észak-Horvátország legfontosabb régészeti lelőhelyei közé tartozik. Magában a településen található Szent Anna késő barokk plébániatemploma, a környező lejtők pedig Pusti Lobor és Oštrcgrad maradványait, a Szent Péter-kápolnát a Petrova Gorán, valamint Loborgrad kastélyát őrzik. Lobor egyben Franjo Horvat Kiš író szülőhelye, aki 1886-ban született. A legjobb rövid látogatás a település központját, a Hegyi Szűzanyához vezető emelkedőt és az Ivanščicára nyíló kilátást kapcsolja össze. Az autó nélkül utazók a BO-NI PROMET helyi járatával juthatnak el Zlatarba Buntaki, Vinipotok és Ladislavec érintésével.

Lobor nem csupán az Ivanščica alatt fekvő zagorjei falu, hanem olyan hely, ahol az őskor, a középkor és a zarándokhagyomány ugyanazon a dombon fonódik össze. A Hegyi Szűzanya földvára már a bronzkorban lakott volt, a mai templom pedig gótikus magot, reneszánsz harangtornyot és barokk cinktort foglal magában. A környéket a 13. századi Pusti Lobor és az Ivanščica lejtőin emelt Oštrcgrad romjai, valamint a Keglević családhoz kapcsolódó kora barokk Loborgrad alakítják. A központi Szent Anna tér nevét a késő barokk plébániatemplomról kapta. A település irodalmi arculatát Franjo Horvat Kiš adja, a horvát modernizmus lobori szerzője, akinek nevét ma a helyi általános iskola viseli.