Felsőtárnok

Tovarnik szerémségi település a horvát–szerb határ mentén, Vukovartól 30 kilométerre délkeletre, Vinkovcitól pedig 35 kilométerre fekszik. A Vinkovci–Šid vasútvonal menti fekvése, amelyhez 1891 óta kapcsolódik, erős határ menti és vasúti csomóponti arculatot ad neki. Történelmi központjában két fontos szakrális épület található: az 1804-ben épült késő barokk–klasszicista Szent Máté-plébániatemplom és az 1799-ben épült ortodox Szent György-templom. Tovarnik Antun Gustav Matoš író szülőhelye is; nevét viseli a községi épületnek otthont adó utca, rekonstruált szülőházát pedig emlékházzá alakították. A települést az oklevelekben 1335-ben említik először Tharnuk és Tharnok alakban, 1814-ben pedig mezővárosi rangot kapott. A háborús történelem erősen jelen van a helyi emlékezetben: az 1991-es megszállás után 68 lakost öltek meg, köztük Ivan Burik plébánost, a visszatérés pedig az 1997-es békés reintegráció után zajlott. A mai séta Matoš örökségét, a két templomot, az emlékhelyeket és a Horvátország legkeletibb peremén fekvő szerémségi szántók táját kapcsolja össze.

Tovarnik a horvátországi Szerémséghez tartozik, 92 méteres tengerszint feletti magasságban, közvetlenül a szerb határ és Šid felé vezető vasútvonal mellett fekszik. Az 1335-ből származó első ismert feljegyzés a település hosszú folytonosságáról tanúskodik, míg az 1814-ben elnyert mezővárosi rang és a vasút 1891-es megérkezése megszilárdította közlekedési szerepét. A település látképét az 1804-ben épült katolikus Szent Máté-templom és az 1799-ben épült ortodox Szent György-templom határozza meg; mindkettő Kelet-Szerém többfelekezetű történelméhez kapcsolódik. Irodalmi arculatát az adja, hogy itt született Antun Gustav Matoš. Az újabb történelmet az 1991-es megszállás, 68 lakos szenvedése és az 1997-es békés reintegráció utáni újjáépülés jellemzi.