Valkótard

Tordinci szlavóniai falu és községközpont a Vuka bal partján, Vinkovcitól 16 kilométerre északra, Borovótól pedig 15 kilométerre nyugatra. A településnek 2021-ben 594 lakosa volt, a községhez pedig Antin, Korođ és Mlaka Antinska is hozzátartozik. Tordinci vidéke kifejezetten sík: a falu 87 méterrel fekszik a tengerszint felett, a környező szántóföldek és az állattenyésztés pedig továbbra is meghatározzák arculatát és mindennapi ritmusát. A hely megértéséhez különösen fontos két szakrális épület: az 1738-ban épült Szentháromság-plébániatemplom és az 1868-ban épült kálvinista templom, amelyek két keresztény hagyomány hosszú jelenlétéről tanúskodnak. A kálvinista történelem legalább 1551-ig nyúlik vissza, amikor Tordinci faluban megtartották a szlavóniai kálvinista plébániák zsinatát. A honvédő háború mély nyomot hagyott: a falut megszállták, lakosságát elűzték, az áldozatok előtt pedig ma az emlékműnél és a tömegsír helyszínén tisztelegnek. A falu központjában megújított Horvát Áldozatok tere összeköti a községházát, az emlékhelyet és egy rövid gyalogos séta főbb pontjait.

Tordinci arculatát a Vuka folyó, a mezőgazdasági síkság és a szokatlanul hosszú vallástörténet alakítja. A település első írásos említése 1269-ből származik, az oszmán uralom pedig 1526-ban kezdődött. A katolikus papok hiánya miatt a 16. században elterjedt itt a kálvinizmus, így a falu már 1551-ben otthont adott Szlavónia kálvinista egyházközségei zsinatának. A katolikus plébániát 1737-ben alapították, közvetlenül a Szentháromság-templom építése előtt. A mai Tordinci közigazgatásilag Antinhoz, Korođhoz és Mlaka Antinskához kapcsolódik; az egész község mintegy 50 négyzetkilométeren terül el a Vukovár-szerémségi megye északi peremén. Az 1991-es háborús szenvedések és az 1997-es békés reintegráció utáni visszatérés a falu mai identitásának elválaszthatatlan részei.