Trnava

Trnava kis falu Gornji Bogićevci községben, Brod-Posavina megye nyugati részén. A mai település a község hat faluból álló csoportjához tartozik, történelmi jelentőségét azonban a Bedem–Varošine lelőhely adja, amely Szent János trnavai erődjeként is ismert. A régészeti és műemléki kutatások a templomosokhoz és a johannitákhoz kapcsolódó, 13. és 14. századi keresztes erődítmények közé sorolják. A látogató ezért nem egy fennmaradt torony vagy felújított kastély miatt érkezik Trnavába, hanem azért a helyért, ahol a középkori erődítés nyomai a terep alakzatában és a feltárt maradványokban olvashatók. A megyei dokumentumok megerősítik, hogy a lelőhely kutatásába újabban is történtek beruházások: a johannita erőd konzerválási és régészeti munkáira támogatást különítettek el, Gornji Bogićevci község 2023-as projektjei között pedig a trnavai sáncok rendezése is szerepel. A falu elsősorban azoknak az utazóknak érdekes, akik Nyugat-Szlavóniát a keresztes és erődítéstörténet kevésbé látható rétegein keresztül szeretnék megismerni, a rendezett múzeumi kiállításokon kívül.

Trnava identitását nem a településközpont, hanem a falu és a Bedem–Varošine helyén fekvő középkori Szent János Trnava régészeti lelőhelyének kapcsolata határozza meg. Itt a 13. és 14. századból származó erődítményépítészet maradványait kutatták, amelyek Nyugat-Szlavónia templomos és johannita birtokaihoz kapcsolódtak. Trnava közigazgatásilag Gornji Bogićevci községhez tartozik Dubovac, Kosovac, Ratkovac, Smrtić és a községi székhely mellett. A maradványok szerény láthatósága fontos része a település karakterének: a történelmi lelőhelyet régészeti tájként érzékelik, nem teljesen fennmaradt erődként. A megye újabb kutatási és sáncberuházásai azt mutatják, hogy éppen ez az örökség a falu legfontosabb kulturális támasza.