Otruševec

Otruševec Samobor területén fekvő falu, a városközponttól mintegy négy kilométerre északnyugatra, körülbelül 320 méteres tengerszint feletti magasságban. Legismertebb látnivalója nem épület, hanem egy föld alatti karsztos lelőhely: a Grgos-barlang, amelyet Josip Grgos 1973-ban véletlenül fedezett fel, amikor mészgyártáshoz keresett követ. A régebbi rész mintegy 30 méter hosszú, 19 métert ereszkedik, és két, cseppkőképződményekben gazdag teremből áll; egy másik, 130 méter hosszú, háromtermes barlangot 2007-ben találtak meg. A felszín alatt húzódik az Otruševec tanösvény, Horvátország első ilyen ösvénye, amelyet 1990-ben nyitottak meg és 2018-ban újítottak fel. A mai útvonal körülbelül két kilométer hosszú, kilenc értelmező pontot foglal magában, és kényelmes bejárásához hozzávetőleg másfél óra szükséges. A táblák a víznyelőt, a légfúvókat, a mészégetőt, a vörös földet és a hajdúkról szóló mondákat magyarázzák, így a séta összekapcsolja a geológiát az egykori falusi munkával. Otruševec ezért különösen alkalmas fél napos, Samoborból induló kirándulásra, amelyen ugyanaz a történet a föld alatt és a felszínen is követhető.

Otruševec Samobor dombos hátországában fekszik, ahol egy kis mészkősáv megszakítja a környező tájat. Éppen ez a kő határozta meg a falu identitását: a hagyományos mészégetők mész előállítására szolgáltak, a nyersanyag keresése pedig 1973-ban elvezetett a Grgos-barlang felfedezéséhez. A Horvát Enciklopédia a falu mellett fennmaradt mészégetőt, a Szent Kereszt-kápolnát, földművelést és állattartást jegyez fel, miközben a turisztikai bemutatás a karsztformákat és a vörös földet hangsúlyozza. Otruševec ezért nem csupán egyetlen barlanggal rendelkező kirándulóhely, hanem olyan hely, ahol a természetes altalaj a lakosok egykori munkáján keresztül olvasható. A Samobortól néhány kilométerre fekvő település rövid városi kiruccanást tesz lehetővé, tartalma azonban kifejezetten helyi: föld alatti cseppkövek, töbrök és kürtők az ösvényen, valamint mészégető a végpontján.