Oroslavje

Oroslavje a Hrvatsko Zagorjéban, a Medvednica északi lábánál fekszik, mintegy 35 kilométerre Zágrábtól. A város két nemesi kastély körül alakult ki, később pedig az 1920-as években Milan Prpić vállalkozó által elindított textilipar körül fejlődött tovább. Az 1770 és 1790 között a Vojković család számára épült Oroslavje Donje kastély a zagorjei barokk világi építészet kiemelkedő példái közé tartozik. Oroslavje Gornje kastélya 1949-ben tűzben pusztult el, de a tóval és romantikus elemekkel rendelkező Vranyczany parkja továbbra is őrzi az egykori birtok nyomait. A városban felkereshető a Prpić család parkja, a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének plébániatemploma, valamint a 19. század eleji pestisjárvány után emelt Szent Rókus-kápolna is. Egészen más okból érdemes felkeresni a mokricai Park znanostit, ahol interaktív kiállítási tárgyak magyarázzák a fizikát, a csillagászatot, a földrajzot és a pszichológiát. Oroslavje történetéhez hozzátartozik Franz Liszt 1846-os tartózkodása, a Vranyczany család Vlaho Bukovac által festett portréi, valamint azok az ipari üzemek, amelyek a két világháború között jelentős textilipari központtá tették a települést.

Oroslavje a Medvednica lábánál fekvő zagorjei dombokat két kastély és a korábbi ipari termelés örökségével kapcsolja össze. A Vojković család 1770 és 1790 között építtette Oroslavje Donje kastélyát, míg a Sermage család barokk stílusban alakította át Oroslavje Gornjét; ez utóbbi kastély 1949-ben leégett. A Vranyczany park és a Prpić család parkja ma is őrzi e nemesi birtokok térbeli keretét. Milan Prpić 1920 körül megvásárolta mindkét kastélyt, majd 1925-ben a felső kastélyban megnyitotta a Preslica textilgyárat; 1926-ban új gyapjúszövetgyár követte. Oroslavje kulturális történetét Franz Liszt 1846-os tartózkodása és Vlaho Bukovac gyakori látogatásai gazdagítják; Bukovac megfestette a Vranyczany család portréit és kastélyuk homlokzatát is.