Kutjevo

Kutjevo Požegától 23 kilométerre északkeletre fekszik, a Požegai-medence szélén, ahol a szőlőültetvények a Krndija felé kapaszkodnak. A város arculatát évszázadok óta a bor alakítja: a ciszterciek 1232-ben megalapították a Vallis Honesta de Gotho apátságot, ehhez a korszakhoz kapcsolódik a történelmi borospince is, amely ma is őrzi Kutjevo borait. A központban a kastély, a Boldogságos Szűz Mária születésének temploma és a régi borospince egységes történelmi együttesként értelmezhető; az apátság maradványain jött létre, és a jezsuiták idején bővítették. A barokk együttes a 18. század első felében nyerte el jellegzetes arculatát, fő függőleges elemei a kastély sokszögű tornya és a templom harangtornya. Kutjevo története azonban nem zárul a pincében: Vinkomir, Hrnjevac és Vetovo ahhoz a szőlőtermő tájhoz tartozik, ahol a graševina ott találkozik a látogatóval, ahol megszületik. A látogatást érdemes előre egyeztetett kóstolás, a Trg graševinától a történelmi központig vezető séta, valamint a Krndija déli lejtőinek dűlői közötti autózás köré szervezni.

Kutjevo olyan területen fejlődött ki, ahol a szőlőültetvények ma is szinte a városig húzódnak, ezért modern turisztikai arculata a borra, különösen a graševinára épül. A graševina tere, a történelmi borospince és a kastély alkotják a jellegzetes központot, a városi részből pedig gyorsan el lehet jutni a szőlőültetvényekhez és a Krndija erdős lejtőihez. A város és a turisztikai szervezet hivatalos oldalai a fő látnivalók között említik a Matičevac-forrást, a kutjevói parkot és a Vinkomir kilátópontot is. Ennek köszönhetően Kutjevo különösen alkalmas olyan látogatásra, amely egy rövid városi sétát, egy előre egyeztetett pincelátogatást és egy természetjárást kapcsol össze anélkül, hogy hosszú utakat kellene megtenni az egyes látnivalók között.