Stubičke Toplice

Stubičke Toplice Zagorje termálfürdőhelye a Medvednica alatt, amely a melegvízforrások és a fürdőkultúra körül fejlődött ki. Nagy történelmi óváros helyett a települést parkjai, termálfürdői és a Medvednica felé gyorsan emelkedő dombos táj határozza meg. A Hotel Matija Gubec ma is forrásból származó termálvizet használ, és két beltéri medencével, valamint nagy szabadtéri fürdővel rendelkezik; a központban a Maksimilijan Vrhovac Park és az 1814-ben épült Szent Katalin-kápolna emelkedik ki, amely a Maksimilijan Vrhovac püspök által kezdeményezett korai fürdő- és gyógykomplexum részeként épült. Zagorje látványához fontos a Kapelščak, a település fölötti kilátó, ahonnan szőlőültetvényekre, gyümölcsösökre, rétekre és erdőkre nyílik panoráma. Stubičke Toplice ezért leginkább nyugodtabb tartózkodásra alkalmas, ahol a termálfürdőzést rövid sétákkal és a Medvednica felé tett kirándulással lehet összekötni, nem pedig sűrű városnéző programmal. Zágráb közelsége miatt egynapos termálpihenéshez is praktikus. A központban található a Kavana Maksimilijan is, patak fölötti terasszal és olyan zagorjei ételekkel, mint a štrukli és a bučnica.

Stubičke Toplice identitása szinte teljes egészében a termálvízre és Zagorje tájára épül. A központban nincs nagyvárosi jellegű óváros; fontosabbak a zöldterületek, a fürdőlétesítmények és a gyógyfürdő 19. század eleji fejlődésének történelmi nyomai. Az 1814-ben épült Szent Katalin-kápolna a Maksimilijan Vrhovac püspök által építtetett fürdő- és gyógykomplexum részeként jött létre, a közeli park pedig ma is az ő nevét viseli. A Hotel Matija Gubec beltéri és kültéri medencéivel folytatja a termálhagyományt, míg a település fölötti Kapelščakról Zagorje jellegzetes, szőlőültetvényekből, gyümölcsösökből, mezőkből és erdőkből álló mozaikjára nyílik kilátás. Ez az elrendezés nyugodtabb karaktert ad Stubičke Toplicének: a fő érték nem a látnivalók száma, hanem az, hogy a termálfürdő, a park és a természet hosszú utazások nélkül összekapcsolható.